Barion Pixel

Az egykoron kicsapongó életű Liza és vőlegénye, a fényes politikai karrier előtt álló Sándor a kívülállók szemében tökéletes álompárnak tűnik, ám színlelt boldogságukat kínos titkok tartják egyben. Mikor a lány egy félreértés folytán találkozik egy sármos idegennel, aki darabokra töri a testi és érzelmi nélkülözés miatt már megrepedt álarcát, a botrány elkerülhetetlen. Vajon Liza képes kiköszörülni a csorbát, vagy az édesapja politikai hírnevével együtt a saját jövőjét is beszennyezi?
Szentesy Igor vagy ahogy a barátai hívják, Szigor keresett reklámszakember, a kormányzó párt újonnan felfogadott propagandistája. Kreativitása, komolysága és keménysége előtt nem csak a politika zárt ajtói, de a női combok is sorban kitárulnak. Ritkán mosolyog, utálja az ellenkezést, de imádja heccelni a sorsot.
Liza és Szigor őrült vágyaktól hajtva félelmetes játszmába kezd, de vajon melyikük a dörzsöltebb játékos ezen az erotikus sakktáblán? Mennyit érnek a titkok? Te képes lennél gyilkolni értük?
Az Aranykönyv-díjas Lakatos Levente a Bomlás, a Szeress jobban!, és számos egyéb sikerkönyv szerzője eddig e-könyvben kiadott népszerű sorozata vadonatúj részekkel kiegészítve végre papírkötésben is a rajongók kezébe kerülhet.
Figyelem, a politikai zsarolással, érzelmi játszmákkal és buja jelenetekkel fűszerezett történet néhol egészen szókimondó!

A jó pár éve sikeres magyar író, Lakatos Levente egyik legsikeresebb könyvéről a Szigorról készítettem kritikát!

Lakatos Levente neve évek óta szembejön velem a könyvesboltokban, vagy online téren. Valahogy mégsem tudtam rávenni magam, hogy elolvassam.

Ennek fő oka természetesen az volt, hogy nem rajongtam a magyar írókért.

Hogy mi ennek az oka?

Minden bizonnyal a borzalmas oktatási rendszerünk, ahol azt ültetik el a gyerekek fejében, hogy a magyar művészek József Attila, Petőfi, Arany és társai. Így tudat alatt az mozog éveken keresztül az ember két füle között, hogy ha magyar, az bizony csak ezeréves, klasszikus olvasmányokat jelent, amik kétségkívül zseniálisak, de legyünk őszinték: nem a mai tinédzserekhez szólnak, nem a mai tinédzserek nyelvén. Megírásuk óta már több száz év is eltelt és a nyelvezetük, egyes modern fiatalban érfelvágós gondolatokat generálnak.

Na de térjünk vissza Levire!

Örülök neki, hogy ráerőszakoltam magam az olvasásra!

Nem azért mert annyira letehetetlen, izgalmas, fordulatos olvasmány. Azért, mert a Szigort olvasván jöttem rá, hogy mennyire máshogy adja át a történetet egy magyar anyanyelvű író. A külföldi nyelvről magyarra fordított könyvek nyelvezete, a Szigor mellett lebutított ovis olvasmánynak tűnik. Levi brillírosan fogalmaz, választékos nyelvezete, érdekes, sokszor fejtörő leírásai akarva akaratlanul is a csodálatomat váltották ki.

Rájöttem, hogy vannak olyan magyar írók is, akik modern stílusban alkotnak, modern témájú könyveket és haladnak a trenddel. Felüdülés e felfedezés.

 

Térjünk át a történetre!

Liza egy kétes múlttal rendelkező politikus csemete, akinek konzervatív párti apucija irányítja az életét a háttérből. Házasságba kényszeríti a lányát egy meleg fiatalemberrel, pusztán a látszat kedvéért. Ez egészen addig emészthetőnek tűnik Liza számára, míg meg nem ismeri Sz. Igort. A fő izgalmat számomra az jelentette, hogy Igor a rivális, liberális párt kulcsembere. Maga az ötlet szuper jó. Két fiatal, aki veszettül vonzódik egymáshoz, de a politikai különbözőségek, cselszövések szinte lehetetlenné teszik a kapcsolatukat.

 

Ez az alapfelállás megteremtette azt az alapot, hogy a műből egy igazán izgalmas, intrikákkal teli olvasmány legyen.

De nem lett!

Lakatos úr nagyon jól indította a történetet, de a figyelmemet egész pontosan 112 oldalig sikerült fenntartania.  Ez az első két könyvet jelenti.

Mindegyik egy-egy ütős csattanóval végződött és alig vártam a folytatást.

Ezután a sztori totálisan leült.

Isten látja lelkemet megerőszakoltam magam és nem hagytam abba, de annyira lószar sem történt, hogy kész szenvedés volt. Egy idő után már a nyelvezet szépsége sem tudott meggyőzni arról, hogy be akarjam fejezni, de akkor sem hagytam abba.

Levi pont ott veszítette el a figyelmemet, ahol épp megragadnia kellett volna: a történet közepén.

Liza és Igor szélmalomharcot vívott az érzéseivel, az egyetlen üdítő szál, ami miatt folytattam: a politika.

Egyrészt nem olvastam még hasonló politikai töltetű könyvet, másrészt Levente úrfi felvetett egy-egy szimpatikus ötletet.

Ilyen például a felsőoktatás megreformálása. Eszerint lezárulnának az ingyenes főiskolai és egyetemi képzések. Az egyetemi tandíjak árát jelentősen csökkentenék, melynek az lenne a célja, hogy a diákok a 18. életévüket betöltvén, ha egyetemre akarnak menni, dolgozzanak. Az állásadó cégeket, adókedvezményeket biztosító foglalkoztatási rendszerrel támogatnák.

Ezzel kiszűrnék a több ezer főiskolai lézengőt, akik pusztán azért vannak ott, mert nincs jobb ötletük és még el akarnak baszni pár évet semmittevéssel.

 

Ez egy rohadt jó ötlet! Hallod Orbán Viktor? Olvasd el a Szigort!

 

Kétségkívül a politikai szál volt a legérdekesebb az egész történetben. A folytatást még nem olvastam, de hadd tippeljek mi lesz Liza kétes múltjának megoldása: kiderül, hogy nem ölt meg gondatlanságból semmiféle külföldi pasast, csak az apja találta ki, hogy legyen mivel zsarolnia. Ne legyen igazam PLEASE, és remélem kitaláltál egy szellemesebb és komlikáltabb folytatást Levi. Annyira sok van ebben a sztoriban, mégis mintha nem mernél igazán nagyot lépni, bátran, drasztikusan, drámaian alakítani a történetet.

Én a saját könyvemben, a Delano trilógiában mindig próbáltam úgy csavarni a sztorit, ami a legjobban összekuszálja a szálakat. Hogy utána legyen mit kibogozni. Lehet, hogy ez sokszor fájdalmat, dühöt és aggodalmat vált ki az olvasóból, de !számomra! akkor igazán érdekes egy történet, ha a legmegoldhatatlanabbnak tűnő helyzetből kerekedik ki a happy end. Vagy a nem happy end.

A fülszöveg figyelmeztet: Figyelem, a politikai zsarolással, érzelmi játszmákkal és buja jelenetekkel fűszerezett történet néhol egészen szókimondó!

Szókimondó? Jesszus, dehogy! A szókimondóság totálisan takaréklángon ég. Az én könyvem ehhez képest egy mocskos szlengekkel, beszólásokkal, eszementül idióta poénokkal teletűzdelt akcióvígjáték.

Levente! Ezúton felszólítalak, hogy olvasd el az ÉN könyvemet és várom a hozzám hasonlóan őszinte kritikát!

Ha értékelnem kéne 10/6 pontot adnék.

Ennek ellenére kíváncsi vagyok a következő részre!

Van potenciál ebben a sztoriban, remélem marha izgalmas, kib.szottul mocskos és istenien drámai lesz a folytatás!

Üdv:

“Végre egy olyan könyv, amely izgalommal tölti meg a nappalimat”

Unod már a semmiről sem szóló regényeket? Én marhára. A rég lerágott sablonos sztorikat? Jajj neee. Vagy otthon dekkolsz egy újabb karanténban? Ne is beszéljünk róla.

Megtaláltad a legjobb unaloműző gyógymódot. Olvasd a Delano trilógiát: sodró lendületű akció, izgalmas kaland, és perzselő romantika. Kell ennél több?